Tudtad, hogyAlumíniumegy modern repülőgép 75%-80%-át teszi ki?!
Az alumínium története a repülőgépiparban régre nyúlik vissza. Valójában az alumíniumot már a repülőgépek feltalálása előtt használták a repülésben. A 19. század végén Ferdinand Zeppelin gróf alumíniumból készítette híres Zeppelin léghajóinak vázát.
Az alumínium ideális repülőgépgyártáshoz, mivel könnyű és erős. Az alumínium nagyjából egyharmada az acél tömegének, ami lehetővé teszi a repülőgépek számára, hogy nagyobb súlyt szállítsanak és/vagy üzemanyag-hatékonyabbá váljanak. Ezenkívül az alumínium nagy korrózióállósága biztosítja a repülőgép és az utasok biztonságát.
Általános repülési alumínium minőségek
2024– Jellemzően repülőgéphéjakban, burkolatokban, repülőgép-szerkezetekben használják. Javításra és helyreállításra is használható.
3003– Ezt az alumíniumlapot széles körben használják burkolatokhoz és terelőlemezekhez.
5052– Általában üzemanyagtartályok gyártására használják. Az 5052 kiváló korrózióállósággal rendelkezik (különösen tengeri alkalmazásoknál).
6061– Jellemzően repülőgép-leszállószőnyegekhez és sok más, nem repülési szerkezeti végfelhasználáshoz használják.
7075– Gyakran használják repülőgép-szerkezetek megerősítésére. A 7075 egy nagy szilárdságú ötvözet, és az egyik leggyakrabban használt minőség a repülési iparban (2024 után).
Az alumínium története a repülőgépiparban
A Wright testvérek
1903. december 17-én a Wright fivérek végrehajtották a világ első emberi repülését repülőgépükkel, a Wright Flyerrel.
A Wright testvér Wright szórólapja
Abban az időben az autómotorok nagyon nehézek voltak, és nem adtak elegendő teljesítményt a felszálláshoz, ezért a Wright fivérek egy speciális motort építettek, amelyben a hengerblokk és más alkatrészek alumíniumból készültek.
Mivel az alumínium nem volt széles körben elérhető, és megfizethetetlenül drága volt, maga a repülőgép Sitka lucfenyőből és bambuszból készült, vászonnal borított vázból. Az alacsony légsebesség és a repülőgép korlátozott emelőképessége miatt elengedhetetlen volt a váz rendkívül könnyű tartása, és a fa volt az egyetlen lehetséges anyag, amely elég könnyű a repüléshez, ugyanakkor elég erős a szükséges terhelés elviseléséhez.
Több mint egy évtizedbe telne, amíg az alumínium használata szélesebb körben elterjed.
világháború
A fából készült repülőgépek a repülés legkorábbi napjaiban lenyomták a bélyegüket, de az első világháború idején a könnyű alumínium kezdte felváltani a fát, mint a repülőgépgyártás alapvető alkotóelemét.
1915-ben a német repülőgép-tervező, Hugo Junkers megépítette a világ első teljes fém repülőgépét; a Junkers J 1 monoplán. Törzse alumíniumötvözetből készült, amely rezet, magnéziumot és mangánt tartalmazott.
A Junkers J 1
A repülés aranykora
Az első és a második világháború közötti időszakot a repülés aranykorának nevezték
Az 1920-as években amerikaiak és európaiak versenyeztek repülőgép-versenyeken, ami újításokhoz vezetett a tervezés és a teljesítmény terén. A kétfedelűeket felváltották az áramvonalasabb monoplánok, és áttértek az alumíniumötvözetből készült, teljesen fém vázra.
A „bádoglúd”
1925-ben a Ford Motor Co. belépett a légiközlekedési iparba. Henry Ford tervezte a 4-AT-t, egy hárommotoros, teljesen fémből készült gépet hullámos alumíniumból. A „The Tin Goose” névre keresztelt alkotás azonnali siker lett az utasok és a légitársaságok üzemeltetői körében.
Az 1930-as évek közepére egy új, áramvonalas repülőgép-forma jelent meg, szorosan záródó több hajtóművel, behúzható futóművel, változtatható állású légcsavarokkal és feszített héjú alumínium konstrukcióval.
világháború
A második világháború idején az alumíniumra számos katonai alkalmazáshoz – különösen repülőgépvázak építéséhez – volt szükség, ami miatt az alumíniumgyártás megugrott.
Az alumínium iránti kereslet olyan nagy volt, hogy 1942-ben a WOR-NYC rádióműsort sugárzott „Aluminium for Defense” (Alumínium a védelemért) című rádióműsorban, hogy arra ösztönözze az amerikaiakat, hogy alumíniumhulladékkal járuljanak hozzá a háborús erőfeszítésekhez. Ösztönözték az alumínium újrahasznosítását, és a „Tinfoil Drives” ingyenes mozijegyet ajánlott fel alumínium fóliagolyókért cserébe.
Az 1940 júliusától 1945 augusztusáig tartó időszakban az Egyesült Államok elképesztő 296 000 repülőgépet gyártott. Több mint fele túlnyomórészt alumíniumból készült. Az amerikai repülőgépipar képes volt kielégíteni az amerikai hadsereg, valamint az amerikai szövetségesek, köztük Nagy-Britannia igényeit. A csúcson 1944-ben az amerikai repülőgépgyárak óránként 11 repülőgépet gyártottak.
A háború végére Amerikában volt a világ legerősebb légiereje.
A modern korszak
A háború vége óta az alumínium a repülőgépgyártás szerves részévé vált. Míg az alumíniumötvözetek összetétele javult, az alumínium előnyei változatlanok maradnak. Az alumínium lehetővé teszi a tervezők számára, hogy olyan gépet építsenek, amely a lehető legkönnyebb, nagy terheket képes elbírni, a legkevesebb üzemanyagot használja fel, és nem éri el a rozsdát.
A Concorde
A modern repülőgépgyártásban mindenhol alumíniumot használnak. A Concorde, amely több mint kétszeres hangsebességgel repítette az utasokat 27 éven keresztül, alumínium borítással készült.
A Boeing 737, a legkelendőbb sugárhajtású kereskedelmi repülőgép, amely valósággá tette a tömegek légi közlekedését, 80%-ban alumínium.
A mai gépeken alumíniumot használnak a törzsben, a szárnytáblákban, a kormányban, a kipufogócsövekben, az ajtókban és a padlókban, az ülésekben, a motorturbinákban és a pilótafülke műszereiben.
Űrkutatás
Az alumínium felbecsülhetetlen értékű nem csak a repülőgépekben, hanem az űrhajókban is, ahol a kis súly és a maximális szilárdság még fontosabb. 1957-ben a Szovjetunió felbocsátotta az első műholdat, a Szputnyik 1-et, amely alumíniumötvözetből készült.
Minden modern űrhajó 50-90%-ban alumíniumötvözetből áll. Az alumíniumötvözeteket széles körben használták az Apollo űrhajókon, a Skylab űrállomáson, az űrsiklókon és a Nemzetközi Űrállomáson.
A jelenleg fejlesztés alatt álló Orion űrszonda célja, hogy lehetővé tegye az aszteroidák és a Mars emberi felfedezését. A gyártó, a Lockheed Martin alumínium-lítium ötvözetet választott az Orion fő szerkezeti elemeihez.
Skylab Űrállomás
Feladás időpontja: 2023.07.20